Virágba borul a magyar bor

A kalocsai minta végülis egyszer már bejött. 2011-ben a Forma-1 két pilótája, Lewis Hamilton és Jenson Button is azt viselte overállján, több futamon is. Aztán készült még kalocsai mintás kapuskesztyű Iker Casillas számára, vagyis a színes virágos magyar motívum egyre ismertebbé vált világszerte. Ezért fordulhatott a kalocsai minták felé a tervezők figyelme, amikor a magyar borok egységes arculatához kerestek marketingelemeket. És ha valami már (részben) ismert, akkor arra könnyebb építeni, mint a teljesen ismeretlenre.

Először persze gondolkozzunk el azon, vajon szükség van-e egyáltalán arra, hogy a magyar borra, illetve a magyar boron át Magyarországra kiemelt figyelem irányuljon? Hozzájárulhat-e a magyar bor ahhoz, hogy javuljon az országimázs? Hát, erre nem lehet nemmel (vagy ninccsel) válaszolni, vagyis igen, jó lenne, ha a magyar bor is segítené, hogy minél jobb kép alakuljon ki rólunk a világban. És ezt meg is teheti, mert a magyar bor jó.

Ha mi tudjuk is, hogy melyik bor a mienk, a külföldi számára segíthet, ha színes, jellegzetes motívum hirdeti: ez a bor magyar. (Mert ugyan rajta van az minden palacokon, hogy "Made in Hungary" - legalábbis külföldön - de ahhoz, hogy ezt észrevegyék, kézbe kell venni az üveget, olvasgatni kell a címkét. S ha valaki nem ismeri a magyar bort - és a külföldi átlagember talán, ha a tokajiról hallott - akkor miért tanulmányozna egy ismeretlen palackot? Vagyis az exportra kerülő magyar borokon feltétlenül hasznos a jelzés, hogy igen, én magyar vagyok.)

Ugyanakkor a belföldi forgalomban egyelőre nem látom a hasznát az egységes marketingnek. Ha a borok között válogat valaki, tudja, hogy egy magyar nyelvű címke magyar bort takar, és ezen mit sem változtat, ha szép színesen rá is van rajzolva. Magyarul.

Más lenne, ha az egyes borrégiók alakítanának ki egységes megjelenést a maguk számára. Nem uniformizált címkékre gondolok, de jó lenne, ha a Balaton környékén látnám egy palackról, hogy az "Balatoni Bor", függetlenül attól, hogy azt Feind Lajos csinálta Főkajáron, Szeremley Badacsonyban, vagy Konyári Lellén. Csak Bordeaux példáját mondom: mindegyik ottani boron rajta van, hogy "Grand vin du Bordeaux", bármelyik kisebb tájegység szülötte, jobb part vagy bal part, Médoc, Pomerol, Graves, Saint Emilion, vagy Margaux, hogy csak néhányat említsek.

Kalocsai minta a paláston...

... és a kapszulán

Külföldre tehát jó lenne, ha kialakulna az egységes marketing, mielőbb. 

Kérdéseket persze biztosan föltesznek majd a borászok is. Hogy mi van akkor, ha a kalocsai minta stílusban nem kifejezetten illeszkedik a meglévő designhoz? Mert vannak kifejezetten jó ízléssel megtervezett palackok, amelyek megjelenésével nem harmonizál az egységes design. Erre az esetre lehet jó kompromisszum, ha nem minden marketingelem átvétele kötelező egyszerre. Ha elég csak a paláston (az üveg nyakának felső részét borító, a dugót takaró fólián)  vagy a kapszulán (az üveg száját borító dombornyomásos fólián)  alkalmazni a jelzést, ami egyértelműen jelzi a bor származását.

De kérdés az is, hogy vajon ki fizeti majd a számlát? Pályázni lehet majd a  többletköltségekre? Mi van akkor, ha egy borászat előre kinyomatta a szükséges címkéket?

Vagy mi lesz a korábban palackozott borokkal? Az igazi minőséget ugyanis a régebbi, akár 5-10 éves borok mutathatják meg a világnak. Miért nincs a tervben olyan nyakcímke, amit csak rá lehet akasztani a borra, utólag is?

Csak a palackra kell akasztani

Van olyan aggályom is, hogy a magyar bor nagy offenzívájához nem csupán a marketing hiányzott eddig. Hanem a bor. No, nem a jó bor, mert az lenne. De van-e elég? És van-e szándék a borászok részéről, hogy megmutassuk a világnak: mit is tudunk?

Beszélgettem  egyszer pár szót Kaló Imrével, a "szomolyai remeteként" emlegetett borásszal, aki egyszer rácáfolt erre a névre, és kimozdult Eger mellől Brüsszelbe, egy kárpát-medencei magyar borbemutatóra. Valóban rendkívüli borokat hozott, és mikor kérdeztem, miért nem szállít belőle a világon mindenhová, azt mondta: "Mert nem adják meg érte, amennyit ér!" És ezzel nem ő az egyetlen. Több magyar borásztól is hallottam azóta (szerencsére?), hogy nincsenek értékesítési gondjaik, a hazai piac felveszi termésük legnagyobb részét, ezért nem feltétlenül törekednek a külföld felé.

Márpedig nagy marketingkapmányt - gondolom - úgy lehet csinálni, hogy van elegendő bor is hozzá. Hogy a kalocsai címkét rá is lehessen ragasztani valamire. Vagyis a gomb már megvan, csak jó sok kabát kellene hozzá. Ha meglesz, akár a kedvünk is virágos lehet, nem csak a logó. Még anélkül is, hogy meginnánk a palack tartalmát...